Ritkán tud egy esküvő bármi meglepetést okozni nekem, de itt azért sikerült, ahogy az a lenti képen is jól látszik. Egy apróságról volt csak szó, hogy egy nem tervezett, de a vendégek irányából érkező hagyomány (a szokásos helyett új köntösben), milyen jól is el tud sülni. Nikivel és Ádámmal törekedtünk egy modern esküvő összeállítására, de én mindig szeretem felmérni, hogy a násznép vőfélyhez vagy ceremóniamesterhez van-e inkább szokva, mert a lebonyolítás szempontjából jelentős lehet a különbség. Az esküvő első pár órája után világossá vált számomra, hogy bár Csákvár nincs messze Budapesttől, de itt inkább a vőfélyek által vezetett esküvők a jellemzőek, és több olyan kérés érkezett a vendégek részéről, ami számos hagyományos elemmel tűzdelte volna a pár fiatalos esküvőjét. Teljesen elzárkózni minden ilyentől nem a legkifizetődőbb a lagzi kimenetele érdekében, viszont olyan elemeket sem tudunk betenni, amit a pár nem feltétlenül szeretne. Ezért én ilyenkor próbálok hidat képezni a vendégek és a szerelmesek között, találni egy olyan arany középutat, ami mindenkinek belefér. Itt sem történt ez máshogy, fogtuk a cipőrablást, kicsit új köntösbe csavartuk, ami a párnak is és a vendégeknek is elnyerte a tetszését, aztán az este folytatódott tovább az előre megírt forgatókönyv alapján. Én ebben látom a ceremóniamesterek egyik legfontosabb feladatát, hogy fel tudják mérni a vendégek igényeit is és ha a helyzet úgy kívánja képesek egy icipicit módosítani a forgatókönyvön ha erre a pár is áldását adja. 😊
