Felejthetetlen év volt az idei, rengeteg kedves párt kísérhettem el esküvőjük napján és nekik köszönhetően számos olyan vendéggel ismerkedhettem meg, akik mind-mind hozzáadtak valamit a szerelmesek nagy napjához. A számos emléken felül rengeteg kis aprósággal lettem gazdagabb, ami nap mint nap eszembe juttatja ezeket a kellemes pillanatokat. Az albérletemben berendezett „irodám” falán van egy meghívó Fanni és Csabi esküvőjéről, egy kicsit szórakozott selfie Évivel és Gergővel, és sok más kis köszönő ajándék egyaránt, hogyha bármikor leülök forgatókönyvet írni, vagy kicsit ötletelni egy-egy esküvő még ki nem forrott pontján, mindig legyen inspiráció, ami előre visz, hogy ki tudjak találni valami újat, ezzel maradandót alkotva. De ha szétnézünk a lakás többi részén, mindenhonnan az esküvői életérzés köszön vissza. Dávid és Kriszti mágnese a hűtőm csúcsdísze, Vikitől és Benitől kapott pohár pedig a hétköznapjaim része. Csengétől és Eriktől kapott pálinka a konyhát díszíti ( na jó, legyünk őszinték, az ital már jelentősen megcsappant, de az üveg a pár portréjával fixen a konyha dísze marad) és sorolhatnám tovább egészen reggelig. Vagy így, vagy úgy, de minden esküvő felejthetetlen a maga módján, azokról az eseményekről nem beszélve, amik velem történtek meg, a felkészülés vagy a lebonyolítás alatt.
Azzal is ebben az évben kellett szembesülnöm, hogy a Magyarországon élő vadállatok szívesebben töltik idejük nagy részét éjszaka az utakon, mint az erdőben és nem tudok annyit dudálni, hogy a róka ( nem az Üvegtigrisből, hanem a sima) ne a felezővonalon fogyassza el a vacsoráját, mikor épp megyek át Petra és Ádám esküvőjéről Gyöngyösre hajnal fél háromkor.
Vagy az is maradandó emlék marad, mikor Viki és Barna esküvőjén a menyasszonytánc után az egyik vendég kérdezte meg, hogy a képen látható autó, aminek ég a helyzetjelzője nem az enyém-e véletlenül. Nyilván az enyém volt és mikor rohantam a kocsihoz, már tudtam, hogy kár szaladni. Mire kiértem, már a gyújtás is csak pislákolt, de Barna kisegített egy bikakábellel, a fotós kolléga pedig szolgáltatta a szupport autót és sikerült életet lehelni az aksiba és folytathattam utamat Szécsényre.
Illetve az is egy meghatározó pillanat volt számomra, mikor Niki és Ádám esküvője apropóján újra visszatérhettem Csákvárra, ahol gyermek éveimtől kamasz koromig rengeteg hétvégét tölthettem el a csákvári utcákat járva. A helyi múltamnak köszönhetően könnyen baráti viszony alakult ki köztem és a vendégek között, ennek köszönhetően pedig egy fergeteges lagzi, amit ismét nehezemre esett otthagyni.
De azt sem felejtem el, hogy Lucával és Dinivel egy-két hónap leforgása alatt milyen remek esküvőt raktunk össze, vagy hogy Tina és Tamás esküvőjén a meglepetés Szerb zenekar mekkora fergeteges hangulatot varázsolt. Meg kell említeni az ostor lábakat is Ági és Dani lagzijában és azt a kellemes kis meglepetést, ami a mai napig bearanyozza Vaja és Bence életét. Azt az eszméletlen bulit, ami Niki és Ricsi lagziján robbant ki, egyetlen videó sem tudta élethűen visszaadni, de akkor már említsük meg Barbi és Balázs lagziját is, ahol igaz nehezen vettük fel a ritmust, de utána akkorát mulattunk együtt, hogy azt a Kentaur Panzió egy életre megjegyezte. A Zselic völgyi dombok emléke is élesen él bennem, Kata és Tamás profi táncának köszönhetően, de ha már a táncokról beszélünk Dóri és Norbi tánca a „felhők felett” is egy gyönyörű pillanata ennek a szezonnak. Katával és Gergővel olyan jókat játszottunk, hogy azt minden gyerek megirigyelhetné, illetve Timi és Ádám „csokordobása” is utat mutatott az egyedi megoldások irányába. A családias hangulatú, de annál nagyobb lagzit tartogató napot sem felejtem Lucának és Ádámnak köszönhetően, illetve azt a rövid „rock koncertet” sem, ami Dorina és Dani esküvőjén kerekedett. Végül, de nem utolsó sorban a szezont Dórival és Petivel zárhattam le és a tőlük kapott kis kövirózsa azóta is az ablakban figyel, szimbolizálva ezzel szerelmüket.
Hálás vagyok, hogy részese lehettem mindennek, és kíváncsian várom, mit tartogat a 2023-as év, de az első jelekből már most látom, hogy rengeteg öröm, vidámság és meglepetés vár mindannyiunkat a következő szezonban is, amihez már csak 60 napot kell aludni 🙂
