Ahogyan a lelkész szavait a szertartásvezető gondolatai egészítették ki, úgy vált teljessé Annamari és Robi élete is egymás mellett. A fogadalmaknál kimondott igenekbe a körülöttük álló fák is beleremegtek, a lombkoronán átszűrődő napsugarak pedig kísértek minket tovább, egészen a vacsora helyszínéig.
A nap további részében játékok, nevetések és megismételhetetlen pillanatok szőtték tovább a történetüket, míg végül egy felszabadult, örömteli buli bontakozott ki a csillagos ég alatt. Annamari szoknyája pörgött a levegőben, Robi mosolya mindent elárult, és amikor az este végén kéz a kézben elindultak, akkor már nem csak hazafelé, hanem házas életük első fejezete felé is vették az irányt.
